Sikerült jóval az átlagos szint alá csökkenteni a kórházi fertőzések számát a Szigetvári Városi Kórházban – tudtuk meg az intézmény vezetésétől. Az örvendetes jelenség tudatos intézkedések következménye; ezek egyike a takarítói szolgálat stratégiai-technológiai újraszervezése volt.
Harmincnál is több takarítónő dolgozik folyamatosan, 12 órás munkarendben a Szigetvári Városi Kórház osztályain, szakrendelésein, folyosóin és irodahelyiségeiben – közölte a Téma Baranyával Novák-Király Zsuzsanna, az intézmény takarítószolgálatának vezetője. A korábban a veszprémi kórház tisztán tartásának megszervezéséért felelős, tapasztalt szakember januárban került a Szigetvári Kórházba, ahol – idézte fel – Berecz János főigazgató stratégiai fontosságú döntést hozott a takarítás szakmai szintre való emelésével.
Tavaly novemberben nyitott meg a szigetvári kórház földszintjén a sürgősségi osztály, azóta folyamatosan növekszik a betegforgalom. Nem véletlenül: egyrészt rövidebb idő alatt elérhető a környékbeliek számára, mint a pécsi sürgősségi, másrészt a szigetvári osztályon is minden szükséges diagnosztikai és ellátási háttér rendelkezésre áll, méghozzá a legkorszerűbb formában.
A szigetvári kórház városi sürgősségi betegellátása tavaly november óta működik, folyamatosan erősödő betegforgalommal. Ez utóbbi igazolja, hogy nemcsak hogy létjogosultsága van helyben az ilyen ellátásnak, de elengedhetetlenül fontos is. Életek múlhatnak ugyanis azon, hogy a szigetvári kórház a helyiek és a környékbeliek számára – majd’ 70 ezer fős vonzáskörzetről beszélünk – rövid idő alatt elérhető, szemben a pécsi 400 ágyas klinikán működő sürgősségi osztállyal, ami Szigetvártól úgy 40 perces autóút.
2011. január 25. 19:34 – bama.hu (forrás: HírTv, Teol.hu)
A betegek szavazatai alapján a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza lett „Az év kórháza” 2010-ben. A Házipatika.com által rendezett versenyen a második helyezett a pénzügyi gondokkal küzdő szigetvári intézmény lett.
Az internetes szavazás első helyén a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza (Kecskemét) végzett, a második a SzigetvárMED Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. lett, és kicsivel maradt le az ezüstről a Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. A rangsor sokkal inkább a szubjektív, mint szakmai értékelésen alapul, méghozzá a betegek, laikusok, páciensek véleményén elsősorban.
Az egészségügyért felelős helyettes államtitkár szerint az intézmények presztízsének visszaesését jelzi, hogy tavaly a szokásosnál kevesebben szavaztak a kórházakra. Cserháti Péter úgy látja: az elégedetlenség oka az egyre növekvő várólisták mellett az orvoselvándorlás problémája.
A helyettes államtitkár elmondta: „nem elég csak idézőjelben a struktúrával foglalkozni, hanem azonnali radikális, általános életpályaprogramot kell kidolgozni annak érdekében, hogy meg tudjuk tartani a szakdolgozó munkatársainkat, orvos munkatársainkat, és az eladósodottságot ebbe az irányba is csökkentsük”.
További baranyai sorrend:
SzigetvárMED Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
PTE KK Urológiai Klinika
PTE KK I sz. Belgyógyászati Klinika
Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft.
Komlói Egészségcentrum Kft.
PTE KK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika
Mohács Város Kórháza
PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
PTE KK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet
PTE KK Mozgásszervi Sebészeti Intézet Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék
Visszaveszi a városi kórházat üzemeltető kft., valamint a helyi távfűtő cég irányítását és tulajdonjogát Szigetvár május elsejével; a változásról az önkormányzat és az eddigi társtulajdonos Medical Investments Zrt. közös közleményben tájékoztatta csütörtökön az MTI-t.
A dokumentum szerint Szigetvár önkormányzata a megegyezés életbelépésétől a kórházat üzemeltető SzigetvárMED Kft. és a város mintegy 900 lakásának távhőszolgáltatását végző Szigetvári Távhő Kft. irányítását úgy veszi vissza, hogy ettől az időponttól mindkét gazdasági társaságban újra százszázalékos tulajdonjoga lesz.
Mint írták, a szerdán született egyezség alapján a Medical Investments Zrt. három hónapos eljárás keretében adja át a kórházra, valamint a távfûtő cégre vonatkozó összes információt az önkormányzatnak. Az MTI úgy tudja, a város egy gazdasági társaság alá vonja a két céget, s már ki is nevezte az új ügyvezető igazgatót és a felügyelőbizottság tagjait.
A kórházat mûködtető cég önkormányzati tulajdonba vétele először januárban vetődött fel, miután csaknem ötven orvos nem kapta meg járandóságát, mert több mint 60 millió forintot inkasszált az intézményt mûködtető cég számlájáról a város önkormányzata. Kovács Róbert, a kórház főigazgatója az MTI-nek akkor elmondta: az 51 százalékban tulajdonos szigetvári önkormányzat néhány hónap alatt három részletben inkasszálta le az összeget számlájukról az előző években, a korábbi önkormányzat számára be nem fizetett helyi adók miatt. Hozzátette: január elején volt az utolsó, mintegy 24 millió forintos inkasszálás, amely miatt a vállalkozó orvosok megbízási díját már nem tudták kifizetni, és a szállítói számlákat sem sikerült rendezni.
“Érthetetlen, hogy a város miért sanyargatja saját kórházát. Az előző önkormányzathoz hasonlóan sok város nem hajtja be az elmaradt helyi adókat, tudván, hogy az akár a szűkös anyagaikkal rendelkező kórház működőképességét is veszélyeztetheti. Hiába jogos az inkasszálás, az még nem biztos, hogy etikus is” – fejtette ki véleményét a főigazgató. Kovács Róbert januárban azt mondta: kérhetnének az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól “előleget”, mintegy 48 millió forintot, amelyet 10 havi részletben, kamatmentesen kell visszafizetni. Ehhez azonban 10 százalék önerőre lenne szükség, amit a városnak és a kisebbségi tulajdonosnak közösen kellene kifizetnie. Ezt az utóbbi vállalta volna, a város képviselő-testülete azonban nem hagyta jóvá a 2,4 millió forintos önrészt.
A döntést Kolovics János polgármester azzal indokolta, hogy az adósságrendezési eljáráson nemrégiben átesett önkormányzat nem vehet a nyakába egy 48 millió forintos kötelezettségvállalást. A polgármester ekkor, januárban beszélt arról is, hogy szándékaik szerint a kórház üzemeltetést előbb-utóbb egy 100 százalékig önkormányzati tulajdonú céggel oldják meg.
Tavaly novemberben vetődött fel, hogy saját kézbe venné a távfûtést is Szigetvár. ”A városvezetés célja, hogy Szigetváron hosszú távon is minőségi és megbízható távhőszolgáltatás legyen a jelenleginél lényegesen kedvezőbb díjtételek mellett. A mostani rendszer ugyanis aránytalanul drága és igazságtalan” – mondta Kolovics János polgármester akkor az MTI-nek. A fideszes politikus közölte: elképzeléseik szerint felbontanák a Szigetvári Távhő Kft.-vel kötött szolgáltatási és vagyonkezelési szerződést, a feladat ellátásával pedig az általa korábban alapított, és egy jogi eljárással a városnak ajándékozott társaságot, a Zrínyi Távhő Kft.-t bíznák meg. Az új szolgáltató átvenné az elődjénél dolgozó szakembereket és tíz százalékkal csökkentené a távfûtés díjait.
Szigetváron 860 távfűtéses lakás van, egy 50 négyzetméteres lakás havi fűtési költsége az ingatlan energetikai állapotától függően havonta 15-30 ezer forint. A szigetvári kórházat tavaly nyár óta a SzigetvárMed Nonprofit Kft. üzemelteti, amely 49 százalékban a Medical Investments Zrt. cége. A városi távfűtő cégben szintén 51 százalékos tulajdonrésze volt az önkormányzatnak, és 49 százalékos a befektetőnek.
Sok más mellett 25 betegágyat és 300 munkaruhát kapott egy Passauban dolgozó pécsi orvos jóvoltából a szigetvári kórház, az eszközöket pénteken vették használatba.
Berecz János, a szigetvári kórház főigazgatója az MTI-nek elmondta, a kis vidéki kórházak rendkívül nehéz helyzetben vannak, ez alól a baranyai intézmény sem kivétel. Ezért kereste meg Pichler Imrét (Fidesz), a választókerület parlamenti képviselőjét, ha módjában áll, segítsen. A kórháznak egyebek mellett felszerelésre, ruhára és bútorzatra volt szüksége.
Berecz János hozzátette: a megkeresés után két héttel, szerdán 25 betegágyat, 16 matracot, 300 teljes öltözet munkaruhát, textíliákat és függönyöket kaptak Passauból, ami óriási segítség a kórháznak. Az eszközöket pénteken vették használatba az osztályokon. Az MTI megtudta: az adomány egy Passauban dolgozó magyar orvosnak, Lénárd Sándornak köszönhetően jutott el Szigetvárra.
Lénárd Sándor szülészorvosként költözött Németországba, jelenleg háziorvos és a Szent György Lovagrend nagypriorja, komoly ismeretséggel. Ha tudtára jut, hogy egy kórházi osztály megszûnik, felhívja Pichler Imrét, hogy Magyarországon szükség lehet-e a felszerelésre. 2005-ben egy kamionra való gyermektápszert kaptak az orvosnak köszönhetően magyar kórházak.
Pichler Imre az MTI-nek elmondta: régi barátság fûzi Lénárd Sándorhoz. A mostani adomány egy fillérjébe sem került senkinek. Az egyetlen ember, akinek költsége volt, Kuba Károly szigetvári vállalkozó, aki a szállítást vállalta magára.
2011. december 29. 11:06 – bama.hu (forrás: Dunántúli Napló)
A kórházak állami kézbe kerülése után bezárhatják azokat a szülészeti osztályokat, ahol évente félezernél kevesebb gyermek jön a világra. Mohácson új szolgáltatásokkal csábítanának várandós nőket a kórházba, Szigetvár az átszervezésekben bízik.
Futótûzként terjedt el Mohácson a hír, hogy megszüntethetik a kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályát. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy nemcsak a csaknem húszezer lakosú Duna-parti városban, hanem a kórház teljes, több tízezer főt érintő ellátási területén élő kismamák csak a megyeszékhelyen hozhatnák világra gyermekeiket. A szóbeszéd hátterében az áll, hogy a kórházak állami fenntartásba kerülését követően csak ott maradhatnának meg a szülészeti osztályok, ahol az évenkénti születésszám eléri a félezret.
– Mi is ezt a tájékoztatást kaptuk – mondta a Dunántúli Naplónak dr. Révész Péter főorvos. – A veszély valós, azonban mindent elkövetünk, és nagyon bízunk benne, hogy ez nem következik be – tette hozzá.
A mohácsi kórházban tavaly mintegy négyszáz gyermek született, idén várhatóan 360–370 körül alakul ez a szám. Azért, hogy a folyamatot megfordítsák, olyan fejlesztéseket indítottak el, amelyektől azt remélik, több várandós nőt csábíthatnak az osztályra, nemcsak helyből és a város környékéről, hanem Harkány, Siklós, Villány térségéből is, akár céljáratok indításával is segítve ezt.
A már megkezdett munkálatok részeként korszerûsítik a szülőszobát, és egy újat is kialakítanak, ahol olyan szülési lehetőségeket kínálnak, mint az otthonos körülmények közötti vagy például a vízben szülés. A gyermekosztállyal közösen baba-mama szobákat nyitnak, ahol az édesanyák éjjel-nappal újszülöttükkel lehetnek, s a szülészeti részleg korszerûsítését is tervezik.
A beruházások több millió forintba kerülnek. A kiadásokat a kórház saját forrásaiból, másrészről alapítványi és szponzori segítséggel fedezik, mindemellett az intézmény dolgozói saját pénzükkel is támogatják a fejlesztéseket.
Szigetváron közel vannak a „bûvös” ötszázhoz
A megyében az előző kormányok egészségügyi intézkedéseinek részeként néhány esztendeje előbb Siklóson, majd Komlón is bezárt a szülészet, így jelenleg a megyeszékhelyen kívül Mohács mellett csak Szigetváron mûködik ilyen osztály.
– Úgy véljük, jók az esélyeink arra, hogy továbbra is megmaradjon a kórházban a szülészet – nyilatkozta a Dunántúli Naplónak dr. Varga László, a Szigetvári Városi Kórház orvos-igazgatója. – Mi igen közel vagyunk az ötszázas határhoz, a születések száma évente meghaladja a négyszázötvenet, vagyis reális cél, hogy elérjük a félezret. Tény, a születések számának növekedését nem tudjuk befolyásolni, azonban az által is többen választhatják majd a kórházunkat, ha a környéken valóban megszûnnek kisebb egészségügyi ellátó intézmények – tette hozzá arra utalva, hogy Szigetvár igen közel esik Somogy megyéhez, így akár onnan is érkezhetnek hozzájuk a szülészetre a várható átszervezések következményeként.
2012. január 9. 08:10 – bama.hu (forrás: Dunántúli Napló)
Gazdálkodását hatékonyan segítő, kiemelt forrásokhoz jutott az elmúlt időszakban a kisváros.
A hazai önkormányzatok mintegy 51 milliárdos rövid lejáratú hiteleinek törlesztéséhez nyújtott, összesen 7 milliárd forintos állami támogatás keretében Szigetvár összesen 7,735 millió forint vissza nem térítendő kormányzati juttatásban részesült, amit a hírek szerint még az óév utolsó napjaiban meg is kapott a város.
Ennél is nagyobb jelentőségû a másik állami forrás, aminek keretében az előbbinél tízszer nagyobb összeget, 76 millió 580 ezer forintot kapott adósságrendezésre a városi önkormányzat által mûködtetett Szigetvári Kórház. A segítség annak az országos programnak a keretében jutott el a dél-zselici egészségügyi intézménybe, ami az elmúlt év végén a kórházak, egészségügyi ellátó központok országosan mintegy 130 milliárd forintra rúgó adóságállományának csökkentésére indult.
Mint lapunkban többször is megírtuk, az elmúlt másfél évtizedben szinte folyamatos forráshiánnyal küszködött a Szigetvári Kórház is, a finanszírozási problémákra sem a működtető önkormányzat, sem pedig a bevont privatizációs partnerek nem találtak hosszú távú megoldást.
2012. február 10. 16:31 – bama.hu (forrás: Dunántúli Napló)
Tartanak a bezárástól a városi kórházak, de egyelőre csak átalakításról beszélnek az illetékesek.
A Komlón terjedő hírre, mely szerint a kórházat bezárja az állam, amint átveszi az önkormányzattól, a legutóbbi képviselő-testületi ülésen sem érkezett megnyugtató válasz. Dr. Barbarics Ildikó képviselő kérte a városvezetést, hogy adjanak felvilágosítást arról, mi lesz az aktív ágyakkal, hogyan oldják meg a szakmai átszervezést, mi történik majd az ingóságokkal, illetve, hogy miből pótolják a finanszírozási hiányt.
Polics József polgármester a kérdésekre reagálva elmondta, egyelőre semmilyen konkrétummal nem tud szolgálni, mivel jelenleg is zajlanak a tárgyalások a tárcával és az egyetemmel, legutóbb dr. Cserháti Péter államtitkár-helyettes látogatta meg az intézményt.
Műtét a szigetvári kórházban – a kormánymegbízott állítja, nem lesz „elfekvő” a városi intézményekből
Dr. Tánczos Frigyes Attila, a Komlói Egészségcentrum főigazgatója hozzátette, az álláspontok nem minden esetben egyeztek meg a felek között, de a legfőbb cél, hogy a belgyógyászati betegek ellátása, valamint az előre tervezhető sebészeti beavatkozások lehetősége továbbra is Komlón maradjon. A tervek szerint ezzel kapcsolatban február 6-án újabb egyeztetésre került volna sor, ez azonban a rendkívüli időjárás miatt elmaradt.
Ahogy a komlói, úgy a mohácsi, a szigetvári és a siklósi intézményben is jelentős változásokat hozhat az államosítás, s ezt lapunk kérdésre dr. Hargitai János is megerősítette. A baranyai kormánymegbízott elmondta, minden kórház számíthat változtatásra, ez azonban nem azt jelenti, hogy bezárnák őket. Bizonyos mutatók alapján egyes osztályok megszûnhetnek, néhány feladatot a megyeszékhely vehet át, de arról szó sincs, hogy a városi kórházakból „elfekvőket” csinálnának. Arról, hogy melyik intézményben mi marad meg, többfordulós egyeztetések után döntenek, de nyilván meghatározó szempont lesz a gazdaságosság.
Semmelweis-terv „optimális betegutakkal”
A kormány nyáron fogadta el az egészségügyi rendszer átalakításáról szóló Semmelweis-tervet, amely nagytérségi alapon szervezné újjá a betegellátást, és „optimális betegutakat” alakítana ki. Az elképzelések szerint a felállítandó nyolc regionális központ egyik székhelye Pécs lesz, így mégsem valósul meg a korábban kaposvári kezdeményezéssel létrehozni szándékozott Pannon Egészségügyi Társulás, amely a somogyi város vezetésével rajzolta volna át az eddig meglévő ellátási rendszert.
Azt is meghatározzák majd, hogy melyek azok az ellátási formák, amelyek Pécsett, s melyek azok, amelyek a megyei intézményrendszerekben (Kaposváron és Szekszárdon), valamint a kisebb városi és járási kórházakban végezhetők el. Ezzel gyakorlatilag egymásra épülő ellátórendszer fog kiépülni, tiszta és világos betegutak létrehozásával.
A nagytérségi rendszer kialakításával viszont az OEP várhatóan nem fogja finanszírozni a jelenleg minden kórházban meglévő aktív kapacitásokat, viszont a felszabaduló kapacitások teljesítmény-volumenkorlátja átsorolható lenne oda, ahol ezeket az ellátási formákat végzik.
Szülés – csak Pécsett?
Egyes tervek szerint a kórházak állami fenntartásba kerülését követően csak ott maradhatnának meg a szülészeti osztályok, ahol az évenkénti születésszám eléri az ötszázat. Mohácson emiatt új szolgáltatásokkal csábítják a várandós nőket a kórházba, Szigetvár pedig az átszervezésekben bízik.
Baranya másik két városában ez már nem aktuális, hiszen Siklóson 2006-ban, míg Komlón 2007-ben szûnt meg a szülészet, a gyermekosztállyal együtt. A két településről és környékükről emiatt Pécsre kell bejárniuk a várandós kismamáknak.
